A kiégés jelei

A kiégést kezdetben a segítő munkakörökben dolgozók (egészségügyi dolgozók, hivatásos szolgálatot ellátók, terapeuták, stb.) között mutatták ki. Napjainkra azonban már bármilyen munkakörben mutatkozhatnak a kiégés jelei. Az állandó teljesítménykényszer, a fokozott teljesítmény elvárás miatt már szinte bárkit érinthet egy munkahelyen.

A kiégés ellen tenni kell. Ahhoz, hogy felismerhessük a problémát és elindulhassunk a megoldást jelentő úton, fel kell tudni ismerni a kiégés jeleit, és szükség esetén segítséget kérni.

A kiégés jelei a kiégés különböző szakaszaiban

A kiégés jelei a burnout különböző szakaszaiban eltérőek, és egyénenként eltérő szakaszokban lehetnek a munkavállalók is. A kialakulásának külső és belső okai is vannak. A leggyakrabban a túlzott elvárások, a motiváció, az elismerés hiánya, a túl sok munka, a monotónia, a nem megfelelő munkahelyi légkör, a hiányos infrastruktúra áll a kialakulásának hátterében.

A kiégés jeleinek kialakulásában nagyban szerepet játszanak az egyéni képességek is, mivel minden ember más és más módon tud megküzdeni a problémáival, másképpen dolgozza fel az őt ért impulzusokat. A kiégésnek Edelwich Brodsky és Georg E. Becker elmélete szerint öt szakasza van:

1. Idealizmus szakasza: A kiégés első szakaszában az új munkavállalót a lelkesedés, túlzott teljesítmény vállalás, megfelelési kényszer, a magánélet háttérbe szorítása jellemzi. Ez teljesen természetes a kezdetekben.
2. Realizmus szakasza: A realizmus szakaszában a munkavállaló visszább vesz, elmúlik a megfelelési kényszer, produktív, jól ellátja a feladatait, termelékeny, újító ötletei vannak. Meghúzza a határt a munka és a magánélet között, nem keveri a kettőt. Ez az ideális munkahelyi állapot, ennek fenntartására kell törekedni.
3. Stagnálás szakasza: A stagnálási szakaszban elkezd csökkenni a teljesítmény, nincsenek új ötletek, nincsen lelkesedés, elhivatottság, érdeklődés a munka iránt. A kiégés harmadik szakaszában lévő ember a munkahelyi kapcsolatokat kerüli, csak a saját problémáinak megerősítése érdekében folytat társalgást. Itt kezdődik a kiégés valódi problémája
4. Frusztráció szakasza: A frusztráció szakaszában lévő folyamatosan csak a rosszat látja a munkájában, egyre több negatívumot fedez fel benne. Lekezelő módon beszél a munkáról, a feladatokról, más személyekről. Értelmét veszíti a munka, kilátástalanság jellemzi a negyedik szakaszban lévőket, csak a kötelező minimumot teljesítik.
5. Apátia szakasza: Az apátia szakaszában a teljes érdektelenné válik a munkájával szemben a munkavállaló, és úgy érzi, ezen már semmi és senki nem segíthet.

A kiégés leggyakrabban előforduló jelei, amikor már foglalkozni kell a problémával a csökkenő teljesítmény, a rossz hangulat, a folyamatosan fáradt, enervált munkatársak, újítások, ötletek hiánya, személyiségbeli negatív változások, Intolerancia, érdektelenség, folyamatos problémák, negativizmus.

Mit tegyél, ha tapasztalod a kiégés jeleit?

A kiégés egy hosszabb távú folyamat, különböző szakaszai vannak. A kiégés jelei alapján megállapítható az, hogy az érintettek a kiégés mely szakaszában vannak. Ennek megfelelően lehet megválasztani azt a beavatkozási technikát, amellyel a kiégést kezelni lehet.

Ahogy a mondás tartja, a legjobb védekezés a támadás, és ez igaz a kiégésre is. A legjobb, ha megelőzzük a kiégést. Korábban már írtunk róla, a kiégés megelőzéséről itt olvashatsz. Ha már megmutatkoznak a kiégés jelei akár rajtad, akár munkatársaidon, beosztottjaidon, tegyél ellene! Ne félj segítséget kérni, ez mindannyiótok érdeke!