Álomfejtés: mi az az álomfejtés? Mit üzennek az álmaink?

Te is hallottál már az álomfejtés művészetéről? Kiíváncsi vagy, hogy mit is jelent pontosan az álom fejtés? Mit jelentenek az álmaink? Életünk kb 30%át alvással töltjük. Az alvásnak köszönhetően tudjuk kipihenni a napi fáradalmainkat és ezáltal frissül fel a szervezetünk. Mégis gyakran előfordul, hogy az alvásra fordított idő ablakon kidobott időnek tűnik. Bizonyára mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor ébredés után fáradtabbnak, elgyötörtebbnek érezzük magunkat, mint amikor aludni tértünk. Mint aki egész éjszaka fát vágott… mondjuk. Keressük az okát, miért is van az, hogy egyszer pihentető, máskor, pedig nyugtalan az éjszakánk.

Álomfejtés – alvás és álmodás

Minden ember álmodik, viszont sokan elfelejtik reggelre, hogy mit. Vannak, akik sosem álmodnak elmondásuk szerint. Az igazság az, hogy álmodnak, legfeljebb nem emlékeznek rá reggel. Sok esetben reggelre az álmok szertefoszlanak, a legtöbb álmunk sorsa a feledés. Részleteket tudunk felidézni, hiányosan, érthetetlen történésekkel, kusza érzésekkel, gyakran csak arra emlékezünk, hogy kellemes vagy kellemetlen élményt jelentett-e az álmunk. Mindannyian megéltük már azt az élményt, amikor valami csodálatos álmunk volt, és szinte könyörögtünk az ébredéskor, hogy csak még egy kicsit hadd maradjunk az álmunkban. És sajnos, bizonyára mindannyiunknak volt már része rémálomban is, amikor zaklatottan, rémülten ébredtünk, és amint magunkhoz tértünk, elöntött a megkönnyebbülés érzése: de jó, hogy csak álom volt. És azután mégis milyen nehéz volt megnyugodni a zaklatottságból.

Az álomfejtés, alvás tudományos megközelítésben

Amióta világ a világ, azóta szeretnénk megfejteni az álmaink üzenetét. Már a Bibliában is találkozunk az álomfejtéssel (az egyiptomi József a börtönben álmot fejt, az Úr álmában üzen Szent Józsefnek, Pilátus feleségének az álma), de a meséktől az irodalmi művekig mindenütt ott a nyoma annak, hogy minden korban szerették volna megérteni az álmok üzenetét. Az 1930-as évektől kezdve tudományos kutatásokat fojtattak annak megállapítására, hogy vajon álmodunk-e minden éjjel, és az éjszakának melyik részében álmodunk? A kutatások azt bizonyították, hogy igen, álmodunk minden éjjel. Amikor nagyon fáradtak vagyunk, akkor az álomszakaszok száma jelentősen csökken.

Álmaink megfigyelésére egy olyan műszert használtak, amely a fejbőrön keresztül az agy elektromos aktivitását mérte, és regisztrálta a szemmozgásokat is. A neve: elektor-enkefalográf, rövidítése: EEG. Ennek a gépnek a segítségével az alvásnak 5 szakaszát különböztették meg. Az első négy szakaszt non REM szakasznak nevezték el, amelyre az ellazult test, és a pihenő agy a legjellemzőbb.

Álmodás – REM fázis

Az ötödik szakaszt REM (rapid eye movements) szakasznak, a gyors szemmozgások szakaszának nevezték el. Jellemzője: a mozdulatlan, szinte bénult testben az éberségnek semmi jele, de szabad szemmel is látható nagyon gyors szemmozgások lépnek fel, a szívverés gyorsabb lett, az agy anyagcseréje felgyorsult, emelkedik a vérnyomás, szaporább, vagy mélyebb a légzés is, esetleg a hímvessző megmerevedik (ez még a csecsemőknél is elkezdődik). Sikerült bizonyítani, hogy a REM fázisban történik az álmodás.

A 8 órás alvási idő alatt 4-5 ilyen periódus történik. A periódusok hossza 15 és 45 perc közé tehető. Az alvás elején rövidebbek, majd egyre hosszabbodnak ezek a szakaszok. A csecsemők az alvásuk felét ilyen fázisban töltik, míg ez a szakasz időskorra az alvási idő 18 százalékát teszi ki. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy több alkalommal is álmodhatunk egy éjszaka.

Az 1950-es években a tudósok regisztrálták az alvó ember agyhullámait. Ekkor finomítani tudták a megelőző tudományos kutatások megállapításait. Az alvás négy fázisát igazolták mérésekkel. Ezek: átmenet az ébrenlétből az alvásba, a felületes alvás, a mélyalvás, és az álomalvás, a REM. Ezek a fázisok éjszakánként körülbelül 5-ször ismétlődnek, úgy kilencven perces periódusokban. Az álmodós időtartamok három és húsz perc közé tehetők.

A REM fázisok szaporodnak és hosszabbak, ha az alvást megelőző napot meditációval, relaxálva, vagy elmélyült, nyugodt munkával töltöttük. Megfigyelték, hogy az éjfél előtti, korai álmok a mindennapok történéseivel foglalkoznak, a hajnali álmok pedig a problémákkal, a tudattalan konfliktusokkal.

Ha valakitől megvonják a REM fázisokat, például rendszeresen felébresztik ebben a szakaszban, az pszichés zavarokat okozhat. A kutatók nagy biztonsággal megállapították, hogy a REM-alvás létfontosságú szükséglete a szervezetünknek. Amikor a kísérleti személyeket rendszeresen felébresztettek az alvás REM fázisának kezdetén, ők idegességgel, ingerültséggel, depresszióval, testi tünetekkel reagáltak. Aki nem álmodik, előbb-utóbb beteg lesz, ezért az éjszakai álmainkra nagy szükségünk van.

Az alvásnak három funkciója

Az alvásnak 3 szerepe van a tudósok szeritn:

A nyugalmi funkció, melynek az a szerepe, hogy az elhasználódott erőnket újra termelje.
Az agy aktivizálása, mely arra edzi az agyat, hogy kilencven percenként teljes kapacitással dolgozzon, miközben nem kell reagálnia a külvilág ingereire.
Az információk feldolgozása, amikor az agyunk szelektálja a napközben összegyűjtött információkat, elkülöníti a lényegest a lényegtelentől.

Az alvást, és ezen belül az álmokat nem csak ilyen szempontból lehet megközelíteni, hanem pszichológiai szempontból is. Freud megállapította, hogy az álom nem a szervezetünk véletlen működése, hanem funkciója van. Az álom a tudattalan megnyilvánulása. Nem más, mint egy pszichés folyamat emléknyoma, amely megmaradt az éber tudatban, egy ablak, amelyen át betekinthetünk a saját tudatalattinkba. Álmunkban oldjuk fel a lelki feszültségeinket, és próbálunk megbirkózni a még feldolgozatlan benyomásainkkal, megérzéseinkkel. Az álmaink fontos üzenetei a tudatalattinkban elfojtott érzéseinknek, gondolatainknak, vágyainknak.

Az alvás pszichológiai értékelése

Polcz Alaine szerint az álmok fajtái:

Mindennapi történésekről szóló álmok, vagy álom töredékek. Ezek lehetnek pozitívak, kellemesek, de lehetnek fárasztóak, félelmet keltőek is. Ezek többnyire éjfél előtti álmok.
Ismétlődő álmok, újból és újból megjelenő történések, amelyek nyomasztóak, aggasztóak, szorongást okoznak. Ha felismertük a jelentésüket, megszűnnek.
Rémálmok, amelyek félelmet, szorongást keltenek, régi vagy friss traumák újbóli átélése jellemzi ezeket az álmokat.
Konfliktusokat megjelenítő álmok.
Problémamutató álmok.
Problémamegoldó álmok.
Jelző álmok, amelyek betegséget, vagy valamilyen más, elindult változást jeleznek.
Jósálmok. A jövendő történéseire utalnak, megelevenítik azokat, többnyire szimbolikusan, vagy reálisan.
Sugalmazott álmok – transzcendens tartalommal.

Minden ember más, ezért minden embernek más a tudatalattija is. Ezért, még azok az álmok is amelyek megegyeznek, vagy nagyon hasonlóak, az embereknek mást és mást jelentenek. Az álmoknak mindig van valós alapjuk, de ezt nagyon árnyalttá tehetik a tudattalan motívumok befolyásai. Ezért, ha lehet, akkor érdemes az álmokat sorozatban vizsgálni, nem pedig egy-egy álmot kiragadva, a többitől elkülönítve elemezni. Így kiküszöbölhető az általános sémák ráhúzása az emberi természetünkből fakadóan nagyon is egyedi esetekre.

Álomfejtés

Mindig, minden kultúrában nagy jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak. Arról azonban, hogy mi történik az emberrel, amikor elalszik, mindig mást gondoltak. Egyes primitív népeknél úgy képzelik, hogy alvás közben a lélek valóban kilép a testből, és mindenféle kalandokba keveredik. A szorongás, hogy miközben nem vagyunk ébren, nem tudjuk, mi történik velünk és körülöttünk, elkísérte az emberiséget a jelenig. Az ókoriak úgy magyarázták az álmokat, hogy azokat az istenek küldik, és a jövőt lehet megismerni belőlük. Az első álommagyarázat-gyűjtemény közel 4000 éve készült. Ebben az egyiptomiak írták össze a különféle álombéli szimbólumok jelentését.

Az ókori görögök ugyancsak mélyen hittek az álmok jóserejében, és legnagyobb tudósaik is foglalkoztak a témával, például Arisztotelész. A középkor misztikumokra fogékony légkörében különösen kedvelték az álomallegóriákat, amelyek segítségével megmagyarázhatóvá váltak az álmok. Ez a vágy a világ minden táján élt az emberekben, és számtalan „álmoskönyv” megírásához vezetett. Egy kínai változat például a következő érdekes tudnivalókat közli: ha egy asszony medvéről vagy a testére tekeredő kígyóról álmodik, netán a férje ingét hordja álmában, csodás gyermeke születik, ha viszont egy férj arról álmodik, hogy a felesége terhes, a jóasszony minden bizonnyal hűtlenkedett… Az első tudományos magyarázatok a XIX. században születtek: az egyik szerint az álmodó az alvás közben érzékelt benyomásokat beépíti álmaiba. Pl. ha hangos zajt érzékel, viharról szóló történetet sző álmában. Freud és Jung követői az álmokat a tudatalatti megismeréséhez vezető útnak tekintik.

Álomfejtés: az álmok fajtái

Az álomfejtés megértéséhez először meg kell ismernünk a különböző álmok típusait

#1 Álomfejtés – Hétköznapi törtöénése az álmokban

Ezeket az álmokat az éjszaka első felében álmodjunk, többnyire az éjfél előtti időszakban. Nem véletlenül mondták nagymamáink, hogy a gyermeknek időben le kell feküdnie, megfigyeléseik alapján tudták, hogy az éjfél előtti alvás nagyon fontos. Most már a tudományos magyarázatot is ismerjük: ebben az időben rendszerezi agyunk a napi információkat, és sokrétűen fel is dolgozza azokat. Hosszú ideje figyelem az emberek alvási szokásainak és a nappali működésüknek az összefüggéseit, és azt tapasztalom, hogy a rendszerben élők (időben fekszik, időben ébred), sokkal kiegyensúlyozottabbak rendszertelenül pihenő társaiknál. Az éjfél előtti álmaink lehetnek simogatóan pozitívak, de lehetnek fárasztóak, nehezek is, attól függően, milyen hatások értek napközben. Ekkor felidéződnek és oldódnak az előző nap feszültségei, ekkor álmodjuk tovább a valós történéseket.

#2 Álomfejtés – Ismétlődő álmok

Általában szokatlanabbak, irreálisabbak, és az éjszaka második felében álmodjuk ezeket az álmokat. A visszatérő álmok néha kifejezetten zavaróak, idegesítők tudnak lenni. Nem értjük ezeket, és mivel nem, vagy csak részben kapcsolódnak a hétköznapi történésekhez, nem tudjuk, mit kezdjünk a kellemetlen érzésekkel, amelyeket okoznak.

A legtöbb embernek vannak visszatérő álmai. Van, aki rendszeresen menekül valaki vagy valami elől, van, aki zuhan, van, aki alakokkal viaskodik. akkor dolgozódott fel, amikor a visszatérő álom eltűnik, nem jelentkezik többé. Többek között ezért is fontos, hogy megértsük az álmainkat.

#3 Álomfejtés – Rémálmok

Ezekre az álmokra a félelem, a szorongás a legjellemzőbb érzések. Gyakran előfordul, hogy azt álmodjuk, hogy megtámadtak minket, vagy fenyegető szándékkal közeledik egy személy vagy egy esemény. Kergetnek, üldöznek minket, előfordul, hogy az éltünkre törnek. Gyakran élünk át rémálmainkban régebben vagy a közelmúltban történt traumákat. Van, amikor azt hisszük, hogy sok krimit láttunk, és ez okozza a rémálmokat. Ilyen is van. Azonban, ha a rémálmaink gyakoriak, érdemes szakember segítségét kérni. Finn ikerkutatók azt tapasztalták, hogy az ikrek 45%-a rémálmokat álmodik, ha ikertestvére is ezektől szenved. Arra a következtetésre jutottak, hogy a rémálmoknak a genetikai fejlődéshez is köze lehet. A gyakori rémálmok utalhatnak mentális betegségekre is, de azt még nem sikerült megtudni, hogy a rémálmok és a mentális betegségek ok-okozati összefüggésben vannak, vagy csupán együttesen fordulnak elő.

#4 Álomfejtés – Konfliktust megjelenítő álmaink

Konfliktust megjelenítő álmainkban szembesülünk az elhibázott cselekedeteinkkel, az elfelejtett kötelezettségeinkkel, a napközbeni elszólásainkkal, a melléfogásainkkal, az akaratlanul feltörő, megbánt indulatainkkal. Ezek az álmok olyan lelki konfliktusok kifejeződései, amelyek nem társulnak betegséghez, a lelki problémáink egészséges tartományába sorolhatók. Ennek megítéléséhez némi segítséget adhat, ha megvizsgáljuk álmaink színvilágát. Az egészséges ember általában fekete-fehérben álmodik. A neurotikusok többnyire színes képekkel.

#5 Álomfejtés – Problémamutató álmok

Miközben álmunkban agyunk a nap eseményeit játssza vissza, megmutat olyan problémákat, felismertet olyan érzéseket, amelyek nap közben nem tudatosultak bennünk. Ezek az üzenetek a tudatalattink üzenetei, és érdemes megfogadnunk a tartalmukat, mert ezek segítenek megelőzni, hogy bajba kerüljünk. Felismerünk olyan ok-okozati összefüggéseket, amelyek napközben csak kényelmetlen érzéseket okoztak, de nem találtuk az okát.

#6 Álomfejtés – Problémamegoldó álmok

Ha már hosszú ideje küszködünk egy probléma megoldásával, gyakran már aludni sem tudunk tőle. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy álmunkban jövünk rá a helyes megoldásra. Ennek a népi kifejeződése, amikor nem tudunk valamire azonnali választ adni, azt mondjuk: Még alszom rá egyet.

#7 Álomfejtés – Konfliktust megjelenítő álmaink

#8 Álomfejtés – Jelző álmok

A lélek üzenetei, gyakran valami bajt, betegséget, valamilyen megkezdődött belső változást jeleznek. Például egy negyed évszázados házasságban élő asszony azt álmodta, hogy férje eltűnt a képszerűen látott családi tűzhely mellől, és semmit sem lehetett tudni róla, csak azt, hogy él, mert minden hónapban küldött pénzt. Néhány hónap múlva kiderült a férfi szerelmi kapcsolata, aminek válás lett a vége. Az asszony ösztöne előre jelezte a történéseket.

#9 Álomfejtés – Jósálmok

A jósálmok közelítenek a misztikus, megmagyarázhatatlan dolgokhoz. Némelyekkel előfordul, hogy megálmodnak egy majdan bekövetkező dolgot, eseményt, történést. Több film és regény témája a jövőt megálmodó emberek képességének bemutatása. Ez a valóságban nagyon fejlett lelket feltételez. Ezek az emberek többet tudnak a változások belső logikájáról, és többnyire tisztában vannak azzal, hogy a dolguk a megfigyelés, tanulás, nem a dolgok megváltoztatása. Tudják, hogy nincsen abszolút igazság. A jósálmok közül kisálmoknak hívjuk azokat, amelyek egy személyre vonatkoznak, és nagyálmoknak, amelyek egy családra, egy népre, vagy a történelem alakulására vonatkoznak.

#10 Álomfejtés – Sugalmazott álmok

A sugalmazott álmok a Bibliában gyakoriak. Isten álmokon keresztül üzen, sugalmazza a helyes úton való haladást. A mai sugalmazott álmok a parapszichológia, és a spiritualitás határterületein mozognak.

#11 Álomfejtés – Erotikus álmok

Az álmaink megmutatják a gátlásainkat, rámutatnak a viselkedésünk és a vágyaink közötti konfliktusokra. A szexuális témájú álmaink nagyon zavarba ejtők lehetnek, miközben rengeteg vidám, vagy gyötrelmes érzést idéznek fel bennünk. Ezek az álmok nem azonosak a szexuális fantáziákkal. A szexuális fantáziálások bonyodalomtól mentes, erotikus képzelgések, amelyeket mi magunk hívunk elő, amikor szexuális izgalomra vágyunk. Ezek az álmaink álmaink hívatlanul érkeznek, nem feltétlenül erotikusak, és gyakran bűntudattal, szégyenérzettel járnak.

Álomfejtés az önismeret eszköze

Fontos az álomfejtés, ugyanis a mindennapi élet azt bizonyítja, hogy érdemes odafigyelni az álmainkra. Anélkül, hogy túlbecsülnénk vagy lebecsülnénk az álmainkat, érdemes úgy viszonyulni hozzájuk, mint a lelkünk mélyéről jövő sajátságos jelbeszédet. Ez egy kódolt, képekben beszélő nyelv, amelyet dekódolni kell, ha érteni akarjuk az üzenetét. Az álmok megfejtése, megértése nem komolytalan játék, hanem komoly felkészültséget igényel.

Az álmaink ajándékok, érdemes és hasznos érteni a jelzéseiket. Ajánlatos megbecsülni az álmainkat, hiszen nem elhanyagolhatók a lelki egyensúlyunk, az életünk, az egészségünk érdekében. Az álmok kendőzetlenül tudósítanak a valós helyzetről, szembesítenek minket azokkal a dolgokkal, érzésekkel, amelyeket napközben hárítunk, amelyekkel nem akarunk szembesülni.

Az álom a tudatalattink nyelve, képekben és szimbólumokban beszél hozzánk, és remek tanácsokat ad a legkülönfélébb élethelyzetekben. A lelki krízisek megoldásában nagyon sokat segít az álommunka.

Az álmok sokat segítenek az önismeret gazdagításában is. Ha jobban ismerjük magunkat, az életünket is jobban tudjuk tervezni. Bizonyított tény, hogy aki többet foglalkozik az álmai üzeneteivel, az sokkal többet megtudhat önmagáról.

Összegzés – álomfejtés

Álmunkban a képzelet és az emlékezet képei keverednek a valósággal. A lélek nappali oldala a tudat, éjszakai oldala a tudattalan, vagy tudatalatti.

Régen fontosabbak voltak az álmok, mint ahogyan most gondoljuk. A primitívebb embert sokkal inkább irányította az ösztöne, mint a mai, tudományokon nevelkedett embert. A civilizáció fokozatosan elszakítja a tudatos részünket a tudattalantól, de az ösztönös részünket nem veszítjük el, csak „letakartuk”, ezért csak az álom leple alatt talál ránk, hogy segítsen nekünk.

Ennek ellenére vannak, akik kétségbe vonják az álmok jelentőségét, s annyira nem akarják elfogadni az álmok jelentőségét, hogy a maguk részéről még az álmok létét is tagadják. Ők azok, akik azért nem emlékeznek az álmaikra, mert nem tisztelik meg őket a figyelmükkel. Amikor ezek az emberek figyelni kezdenek majd lelkük mélyének üzeneteire, az válaszolni fog nekik, megkönnyítve ezzel az életüket, a problémáikat.

Hiszen az ember ideális állapota a harmónia, az összhang, a mentális stabilitás. Álmaink megértése ezek megteremtésében segít minket.

Irány a férfi magazin főoldal >>